December 6-a Lengyelországban
Néhány nappal december 6-a előtt a lengyel gyerekek levelet írnak a Mikulásnak (Święty Mikołaj), amiben leírják, hogy milyen jól viselkedtek és milyen ajándékokat szeretnének kapni. Majd ezt a levelet az ablakpárkányon hagyják, december 5-én este pedig a gyerekek tejet és süteményt tesznek ki az éjszaka folyamán érkező Mikulásnak.
Éjszaka „Święty Mikołaj” belopózik és ajándékokat hagy a gyermekek párnája alatt, a cipőcskéjükben vagy az ágyuk lábánál (régiótól függően). De nem minden gyermek kap ám ajándékot. Ajándék csak azoknak jár, akik egész évben jók voltak, míg azok, akik rosszak voltak, virgácsot (rózga) kapnak.
De honnan is ered a Mikulás hagyománya? Ez a vörös köntösbe és püspöki püspöksüvegbe bújt, a kezében pásztorbotot tartó alak a 3. és a 4. században élt . Ő volt Szent Miklós, Myra püspöke, aki leginkább arról volt ismert, hogy nagy vagyonát a szegények között osztotta szét és december 6-án halt meg. Így alakult ki Szent Miklós napján a szegények megsegítésének, majd a jó gyerekek megjutalmazásának a hagyománya.
Karácsony Lengyelországban
A lengyelek nagy része számára a karácsony az év legfontosabb ünnepe. Ehhez a családközpontú, meghitt ünnephez számos hagyomány és szokás kapcsolódik.
A karácsonyi ünneplés az ünnep fénypontjával, a szentestével kezdődik (Wigilia). De mielőtt nekilátnánk az ünnepi vacsorának, érdemes megismerni néhány hagyományt, hogy átfogóbb ismeretekkel rendelkezzünk a lengyel karácsonyról. 😉
Széna az abrosz alatt
Az ünneplés az asztal előkészítésével kezdődik. A hagyományok szerint a fehér asztalterítő alá néhány szál szénát terítenek ki, ami a szegénységet jelképezi, amelyben Jézus is született.
Úgy tartják, hogy a házigazdák ezzel biztosítják jólétüket a következő évre.
Extra teríték a karácsonyi asztalnál
Általános szokás plusz egy főre teríteni egy váratlan vendég, vagy szimbolikusan Krisztus számára. Ez még Lengyelország felosztásának és felkelésének idejére nyúlik vissza, amikor a családok abban reménykedtek, hogy egy szerettük visszatér a börtönből vagy Szibériából.
Az első csillag az égen
Az ünnepi menüt akkor szolgálják fel, amikor az első csillag megjelenik az égen. Az első csillag keresése az égen szimbolikusan utal a betlehemi csillagra, amely Jézus születését hirdette.
A kovásztalan kenyér megosztása
Mielőtt a családok leülnének az asztalhoz, lengyel hagyomány szerint felolvasnak egy részt az Újszövetségből, amely Jézus érkezését hirdeti. Majd a résztvevők megtörnek és elosztanak egy „opłatek”-et (kovásztalan kenyérből készült lapot), valamint elmondják egymásnak jókívánságaikat. Ez a tradícióaz első keresztényekig nyúlik vissza, akik megosztották egymással a kenyeret.
12 fogás
A lengyelek, szokás szerint 12 fogást szolgálnak fel. Ez az utolsó vacsorára utal, amit Jézus a 12 apostollal tartott nagycsütörtök este.
Ahhoz, hogy a jövő évben szerencsések legyünk, azt ajánljuk, hogy kóstoljon meg minden fogást.
Most pedig nézzük meg, hogy miket találhatunk az ünnepi asztalon: céklaleves (barszcz), gombaleves, ponty, savanyú káposzta, burgonyás és túrós ravioli (pierogi), káposztás és gombás ravioli, mákos tekercs (makowiec), ami Magyarországon inkább bejgliként ismert.
A menüben gyakran találunk még zöldségsalátát, pontykocsonyát és egyébb fogásokat a családi és regionális hagyományoknak megfelelően.
A karácsonyi vacsora nem tartalmaz húst vagy alkoholt.
Karácsonyi dalok
A lengyel hagyományok része a karácsonyi vacsora utáni éneklés, ahol különböző ünnepi énekeket adnak elő, mint például az „A pásztorok Betlehembe érkeztek”, „Csendes éj” vagy „Mikor a szép szűz”. Ezekkel az énekekkel Jézus születését mesélik. Egy egyszerűen varázslatos hangulatot teremtenek a vacsora után együtt daloló családok, amit kicsik és nagyok is egyaránt értékelnek.
Éjféli mise
Az énekek után mindenki elmegy az éjféli misére („pasterka”, pásztorok miséje).
Szentestét követően a december 25-26 ünnepnapok. Míg a 25-ét még mindenki családi körben tölti, 26-án meglátogatják barátaikat is, hogy egy pohár vodka és egy tál felvágott mellett átadják egymásnak jókívánságaikat.
A három király felvonulása
A karácsonyi időszak január 6-án a három napkeleti bölcs felvonulásával ér véget.
Január 6-án a katolikusok először misére mennek, ahol egy tömjént és egy darab krétát tartalmazó tasakot vesznek. A krétával az ajtóra 3 betűt írnak K+M+B, a három bölcs lengyel kezdőbetűit, Kasper (Gáspár), Melchior (Menyhért), Balthazar (Boldizsár) és az évszámot.
Majd kezdődik a három bölcs vízkereszt ünnepi felvonulása, amely az ország minden városában több tízezer embert vonultat fel, akik közül sokan egzotikus, sokszínű jelmezben, aranykoronával a fejükön jelennek meg az eseményen.
