KARÁCSONY ÉS ÚJÉV MAGYARORSZÁGON
Mint a legtöbb országban, Magyarországon is a karácsonyi készülődés az adventi koszorú első gyertyájának meggyújtásával kezdődik. A házak, lakások karácsonyi díszekbe burkolóznak, megtelnek az áruházak és mindenki lelkesen vagy kevésbé lelkesen kutatja szerettei számára a legmegfelelőbb ajándékokat. Természetesen a karácsonyi előkészületeket nem csak az ajándékozás vagy a karácsonyi menü és az egyébb előkészületekkel járó stressz jellemzi. A szeretet ünnepe közeledtével megnyílnak a karácsonyi vásárok, ahol a forralt bor és a sült gesztenye illatfelhőjében csodálhatjuk meg az árusok hangulatosnál hangulatosabb portékáit.
Karácsonyi hagyományok Magyarországon
Ez az időszak a gyermekek számára is egy igen kedvelt időszak (talán egyedül a nyári szünet tudna ezzel vetélkedni), hiszen még a karácsonyi előkészületek elején, december 5-én éjjel is meglátogatja őket otthonukban egy ősz, hosszú szakállú idős ember Lappföldéről, akit mindenki csak Mikulásként ismer. A jó gyermekek a szépen megtisztított csizmájukba szaloncukorral és egyéb finomságokkal teli csomagot kapnak, azon gyermekek pedig, akik idén a rosszak listájára kerültek, csak virgácsot találnak reggel a csizmácskájukban.
Magyarországon a karácsony előtti időszaban, az egyik legismertebb népszokás a betlehemezés, ami Jézus születésének a történetét bemutató színjáték. Ebben az előadásban rendszerint bemutatják József és Mária szálláskeresését, majd a megváltó születését követően az angyal vezette pásztorok és a 3 király érkezését a kisded jászolához. Régebbi szokás szerint ezzel az előadással házról házra jártak, ahol a színjátékot követően az előadókat meg is vendégelte a ház népe. Ma már ez kevésbé jellemző, inkább templomi vagy iskolai előadás keretein belül tartják hosszabb előkészületeket követően.
Karácsonyi hiedelmek Magyarországon
Majd mikor elérkezik a december 24-e, Szenteste napja, az otthonokban megindul a sürgés-forgás. A család együtt díszíti fel a karácsonyfát, amit csak ezen a napon szabad bevinni a házba, mert amennyiben a fa előbb kerül be, a kapzsiságunkkal felhívhatjuk magunkra a rossz szellemek figyelmét, amit azért nem árt elkerülni ?! Emellett még akad bőven olyan régebbi karácsonyi néphiedelem, amelyekre lehet, hogy már csak nagymamáink vagy dédnagymamáink emlékeznek, de sokan még mind a mai napig odafigyelnek arra, hogy Szenteste vagy Karácsony napján mit és hogyan tesznek, nehogy elkerülje őket a szerencse. Ezt meg is lehet érteni, hiszen ha nem figyelünk oda rendesen, akár maga az ördög is beköltözhet hozzánk. Ez nem vicc ám. Egy régi babona szerint december 24-én az asszonyok nagytakarítást végeztek, mert az ördög beköltözik mindenhová, ahol kosz marad. E napon szép ruhát kell húzni, de ez a ruha nem lehet új, mert az balszerencsét hoz, valamint a hölgyek számára ezen az estén már nem ajánlott a fésülködés, különben a szépségük hamar elmúlik. A két ünnep között mosni pedig rossz ómen. Persze ebben az időszakban nem csak a balszerencsét lehet bevonzani. Például az ajtó feletti fagyöngy elriasztja a rossz szellemeket, az ablakban elégetett gyertya pedig elősegíti, hogy a szerencse megtaláljon minket.
Az ünnepi asztal
A hagyományos magyar karácsonyi menüvel is sok jót vonzhatunk be a jövőt illetően. Például a töltött étel a bőséget szimbolizálja. Ha valaki halat eszik, úgy fog előre haladni a karrierjében, mint hal a vízben. A karácsonyi asztalon pedig lennie kell még babnak, máknak vagy lencsének (habár a magyar a lencsét inkább hagyja az újévre), amely sok pénzt jelent annak, aki eszik belőle. És, hogy ezekből mi kerül az ünnepi asztalra?
Szenteste napján a család apraja nagyja összegyűlik a díszesen megterített asztal körül. A magyarországi karácsony elkerülhetetlen kelléke a töltött káposzta, amely fűszerezett darálthúsos masszával töltött savanyított káposzta, jellemzően egy kis füstölthússal bolondítva, amit kenyérrel és tejföllel fogyasztunk. Emellett rendszerint megjelenik az asztalon a hal, általában halászlében vagy panírozva és a töltött pulyka. A magyar családoknál az is gyakori szokás, hogy karácsony előtt disznótort tartanak és szenteste az asztalra bőven kerül belőle kolbász és sült disznóhús. Desszertként pedig kerül az asztalra egy kis bejgli (mákos, diós, gesztenyés tekercs) és/vagy egy kis zserbó (népszerű magyar eredetű sütemény. Omlós tésztalapok közé baracklekvárt és darált diót töltenek, majd a tetejét csokoládéréteggel vonják be.).
Mikor már áll a karácsonyfa és elfogyott az ünnepi étek, a katolikus családok gyakran mennek el az éjféli misére. Éjjel pedig, miközben alszunk, Magyarországon, ellentétben sok más országgal, nem a Télapó lopózik be otthonunkba, hanem maga a kis Jézus vagy egy angyalka az, aki csengőszó kíséretében a jó gyermekek ajándékait csempészi a karácsonyfa alá.
Újév Magyarországon
Miután lezajlott a karácsony, elfogyott a bejgli, elkezdhetjük szervezni a szilveszteri mulatságot. Természetesen erre az ünnepre is megvannak a rossz szerencsét elkerülő és a jó szerencsét bevonzó babonák. Például ezen a napon ha kivisszük a szemetet, akkor azzal együtt kivisszük a szerencsénket is. Tilos a mosás, a varrás vagy bármilyen házimunka és tilos ollóval vágni, mert ezek ártó hatással vannak a szerencsénkre. A jó szerencsét pedig be lehet vonzani, mint ahogyan a karácsonyi menünél is a lencsével, amit ha újév első napján fogyasztunk, akkor bőséget hoz az új évre. A hosszúra nyúlt rétes pedig meghosszabbítja az életet és újévkor az első vendégünk egy vidám férfi legyen!
Ilyenkor összegyűlünk a barátainkkal, családtagjainkkal és hangos mulatozással búcsúztatjuk az óév gondjait. Majd mikor elérkezik az éjfél, egy egész ország csöndesedik el, hallgatja egyidőben a magyar himnuszt, aztán pedig dudaszóval és tüzijátékkal köszönti az újévet. A mulatozás másnapján pedig ne felejtsük el a lencsét, hogy bőséges legyen az évünk és ne lustálkodjunk sokat, hiszen amit az év első napján teszünk, az meghatározza az egész évünket!
Bármelyik országban is legyünk, bármilyen szokásokat, néphiedelmeket kövessünk is, mindenhol, ahol ezt az időszakot ünneplik, a Karácsony a szeretetről, a családról és az együtt töltött időről szól.
Mindenkinek boldog karácsonyt és boldog újévet kívánunk!
