KARÁCSONY ÉS ÚJÉV BULGÁRIÁBAN
A karácsony Bulgáriában is nagy jelentőséggel bír, fontos pillanata pedig, amikor az egész család összegyűlik az asztal körül december 24-én este. Ez az ünnep egyszerre őrzi a régi és az új hagyományokat, amelyek a 20. század folyamán nagy változásokon mentek át.
Mivel Bulgária egy ortodox keresztény ország, a karácsonyt január 7-én ünnepelték egészen 1967-ig. Mára viszont már a bolgár egyház is átált a gergely naptárra.
Bulgáriában a karácsonyi ünnepségeknek 2 része van: a szenteste ( « Badni Vetcher » december 24-én este) és a karácsony ( « Koleda » vagy « Rojdestvo Hristovo – Krisztus születése » december 25-én).
A karácsonyi menü
A szenteste a böjt utolsó napja, a november 15-én kezdődő 40 napos adventi időszakban. A hagyományok szerint páratlan számú, különböző fogást kell felszolgálni. A karácsonyi menü általában hét, kilenc vagy 12 fogásból áll, amelyek egyike sem tartalmazhat húst.
Zöldségalapú ételeket főznek, mint a töltött paprika (természetesen nem darálthússal töltve), hüvelyesek, magvak, gyümölcsök, méz és diófélék. A diófélék mindig megtalálhatóak az asztalon, és a dió feltörésének a módja, megjósolja, hogy a következő év sikereket vagy kudarcot hoz-e. Az asztalon tipikus bolgár ételeket találhatunk, mint például a „sarmis”,
és nem feledkezhetünk meg a hagyományos kerek, díszített kenyérről, a „Banitsáról” sem. Egyesek egy érmét tesznek a kenyérbe, és aki azt megtalálja, annak jó szerencsét jósolnak az év hátralevő részére. A hiedelem szerint, minél kevesebb étel marad az asztalon az étkezés végére, annál bőségesebb lesz az új év.
Amikor pedig elérkezik karácsony napja, a bolgárok hosszú időszak után ismét magukhoz vehetik a húsételeket. Hagyományosan a családok összegyűlnek a tűz és egy finom vacsora körül, megosztják egymással jókivánságaikat az elkövetkező évre, közben pedig sertéskolbászt és pulykát fogyasztanak.
Egy szokás szerint a család legidősebb férfitagja elmond egy imát, és a család minden egyes tagjának tör egy kenyérdarabot, kezdve a legidősebb személlyel.
Az ország néhány régiójában az asztalon mindenképpen kell lennie vörösbornak is. Mint más vallási tradíciónál, a bor itt is Jézus vérét szimbolizálja.
A karácsonyi fatörzs
Az ünnepi rönk egy különleges fáról származik és karácsony este kerül a kandallóba. Ez egy vastag, széles darab, amely gyakran tölgy-, vagy körtefáról kerül le. Abból, ahogyan az elég, ki lehet következtetni, hogy milyen lesz majd az új év. Például ha a tűz ropog és parazsat szór, a következő év termékeny és gazdag lesz. A kiválasztott rönknek nagynak és vastagnak kell lennie, hogy egész éjjel táplálja a tüzet. Az ünnepség szervezése során a nők feladata általában az asztal előkészítése, de a férfiaknak is megvan a maguk szerepe.
Például a rönk kiválasztása és elhelyezése az ő feladatuk. A rönköt a vállukon kell bevinni, hogy ne érje a földet, majd előkészíteni és meggyújtani. Másnap reggel pedig a tüzet borral kell eloltani. Ha esetleg maradnak kiégetlen részek, akkor azokból keresztet lehet készíteni vagy az ekébe beépíteni, amely a termékenységet és a munkát szimbolizálja.. A hamut pedig a földekre szórják a termékenység érdekében, de gyógyászati célokra is használják.
A karácsonyi sertés
Elnézést azoktól, akik nem rajonganak a sertéshúsért, de az ősi bolgár hagyományok szerint december 25-én, karácsony napján, a bolgárok levágnak és elfogyasztanak egy kifejezetten az ünnepekre hízlalt disznót. Ámbár mivel a városban azért kifejezetten nehezebb disznót találni, mint vidéken, azzal is tiszteletben tarthatja a hagyományt, ha boltban vásárolt sertéshúst főzi meg vacsorára.
Ez a hagyomány sem véletlen és megindokolja a karácsony előtti 40 napos böjtöt. Ha belegondol egy ilyen időszakba, ahol a fő táplálék a kenyér, megérti, hogy miért is volt a sertéshús egy álom több mint egy hónapnyi böjt után.
A nevek
Az országban régiótól függően a karácsonynak több neve van, amit ma már különböző okokból nem használnak. Például a szentestét kis karácsonynak vagy « Bydniknak » is hívják. Jézus születésének az ünnepe december 24-ével kezdődik és 3 napon át tart. A december 25-ét még nevezik nagy karácsonynak vagy « Bojich-nek ». Néhány helyen, főként az idősebbek még mindig használják ezeket a kifejezéseket erre a napra.
Koleduvane és Koledari
A népi ruhába öltözött éneklő csoportok ( Koledari) látogatása (Koleduvane) is a bolgár karácsonyi hagyományok részét képezi. A Koleduvane nevű hagyományt a szenteste és karácsony napja közötti éjjelen űzik. A legendák szerint ezen az estén különböző természetfeletti lények, mint a karakondzula, vámpírok és goblinok bújnak elő. Az emberek pedig évek óta hiszik, hogy a koledárok természetfeletti erejükkel elűznek minden gonosz lelket, és ezért járnak házról házra az éjszaka során
egészségről és jólétről énekelve. A meglátogatott házak lakói mindig ajándékokkal fogadják őket. Különféle témákról énekelnek, de dalaik javarészt az elkövetkezendő évvel érkező egészségről és jólétről szólnak. Régebben mezőgazdaságilag nagyon fejlett volt az ország. Karácsony a tél közepére esett és az új mezőgazdasági év még nem kezdődött el.
A hagyomány szerint a ház lakói „kolach”-ot adtak a koledároknak, amely egy kenyérfajta lyukkal a közepén. De ezt nem csak egyszerűen átadták nekik, hanem a koledarkára, a koledároknál lévő speciális botra kellett felakasztani. A hagyományos karácsonyi viseletek közé tartozik a vastag, meleg „yamurluk”. Ezek különleges ruhadarabok, amelyeket kézzel készítenek gyapjúból és szörméből egy ősi, évek óta feledésbe merült technológiával. Fontos ugyanis, hogy a koledárok védve legyenek a hideggel és az esőzéssel szemben. Ezek a ruhadarabok mai napig a karácsonyi hagyományok szimbólumai.
KARÁCSONYI JÓKÍVÁNSÁG
A néphiedelem úgy tartja, hogy szenteste megnyílik az ég és teljesülnek a leghőbb kívánságok. Ez az a nap, amikor ha valamit szívből kíván, azt meg is kapja. Még ha nem is hisz benne, ha tényleg szívből kívánja, valósággá válhat.
SURVAKANE
Ez a szokás egy séta, amelyet a 4 és 12 év közötti gyermekek végeznek általában a környéken vagy a faluban. Régebben ezt a férfiak végezték, de idővel ez a feladat áthárult a gyerekekre. A koledárokhoz hasonlóan ők is házról házra járnak. Bemennek a házakba, ahol egy speciális eszközzel, a survachkával az ott lakók hátára csapnak Ezt a tradíciót hívjuk survakane-nak, amelyet egészséget és termékenységet kívánó versekkel kísérnek. Ezért cserébe a házigazdák pedig ajándékokat adnak a gyerekeknek, élelmiszerek (kenyér, bor, gyümölcs, diófélék stb.) vagy pénz formájában.
